|
|
Kivonat:
A Viski Református Egyház Története
Kivonat: A Viski Református Egyház Története
Peleskey Sandor szerző 1925
Egyházunknak jelenben két temploma van: egy kőből épült hattalmas templom és egy fából épült kisebb. Kőtemplomunk V. István magyar király idejében épült az 1270-es években. Mégyénk történelmi adatai szerint e mi templomunk volt az első templom vármegyénk területén. És mert V. István király korában amikor az erdo és bánya mivelés fokozatosan emelkedett, épitik e területén az első iskolákat és templomokat, lehet a fenti adatra tenni templomunk épitési idejét. Visk és környéke a XIII század hetedik évtizedeiben e század végéig királyi birtok volt, amit mutat eredeti elevezése is; Visk korona város. Ebből bizonyos, hogy a magyar király épittette szép számban itt lakó jobbágyai részére templomunkat, mely nagyságával bizonyitja, hogu Visknek már abban az időben nagy számu lakossága volt. A templom mint ma is latható és tartós állandósága is mutatja, forró mésszel ragaztott kőből épült és pedig remekbe épitett gót styben.
A közel 700-évvel ezelőtt épült ez ősi templomunk nem csak mint Isten tisztelétre-szolgáló szent hely, hanem mint sok történelmi eseménynek szintere is, __ Visk történlmenek mindig központja volt. A régi kor háboruiban ide menekült a város lakossága, mert a templom több mint egy méter széles kőfalával és ugyanolyan vastag kőkeritésével jó rejtek helyül szolgált a lakosságnak. A tatár, lengyel, kuruc-labanc háboruk idején a templom fa epitményeit többször leégették, az oda menekült lakosságot az ellenség nagy részben felkoncolta. Pontos leirását csak a tatár kegyetlenkedesnek birjuk, mely szerint a tatárok mégyénken keresztül mentek Nándorfehévárra (ma Szerbia fővárosa és Belgrádnak hivják) , hogy segitsenek a magyarok által szorongatott töröknek, ki Nándorfehérvárt régen elfoglalta tőlünk. De a magyarok hamarabb győzelmet arattak a török felett, mint a tatárok odo értek volma, S egy magyar csapat hirtelen a tatárok ellen jött és városunk határában erről a csatáról ma is Hadimező - nek nevezett dülőben szétverte a tatár sereget. A tatárok városunkon menekültek keresztül s volt annyi idejük, hogy a templomba rejtőzött hivek egy részét felkoncolták és a templomot felgyujtották. Ez az 1717-ben, augustus végén történt szomoru esemény olyan vérengző, és életet oltó, kárt okozó volt, hogy száz év mulva is szörnyüködés -sel ir róla egyházi jegyzőkönyvünk.
1643-ban pedig az történt templomunkban, hogy II. Rákóczt György erdélyi fejedlemnek a város által meghatározott számu katonát kellett adni, de a kijelölt ifjak nem mentek el pontos időben a szolgálatra. A városi tanács nem tudván mit cselekedni, a templomban fogatta el, Istentisztelet idején az ifjakat. Ezért a városi tanács az egyházi vizitacio által megdorgáltatott és megbüntettett, hogy soba ilyen, szentségtörést ne csináljon.
1657-ben nagy esemény történt Visken. Itt táborozott a viski határban II. Rákóczy György erdélyi fejedelm 24,000 magyar vitézzel. IX. Károly svéd király ugyanis Lengyelország felosztását tervezte és pedig a magyarok segitségével. Ez a segitő hadsereg táborozott itt Visken hosszabb ideig, várva a téli fagyot, amikor a máramarosi havasokon könnyüszerrel át mehet Lengyelországba. A táborozás alatt a fejedelem városunkban 1657. január 17-én, a külföldi uralkodók, illetve kőveteik részvételével országgyülést is tartott, amely országgyülést megelőző Istentisztelet ami öreg templomunkban volt.
Templomunk padlója alatt sirboltok vannak, régi lekipáztoraikat, tanitóikat temették ide a hivek. Nevét egynek tudjuk 1713-ból, ekkor temették ide Dézsi György rektorunkat, kinek sirköve a templom kerités déli oldalában van.
1675-ben, ma szinte ejképzelhetetlen nagy áradása, volt a Tisza folyónak, mely annyira elöntötte a várost, hogy ugy szólván csak a nagy templomunk maradt meg belőle, de hatalmas kőkeritését északfelől ennek is elsodorta. Mennyire el pusztult a virágzó város elképzelhető abból, hogy e templomunk ez árviz előtt a város közepén volt, s ma a szélén van, mert a pusztult házak helyére nem mertek a lakosok épiteni. Ez az árivizz a Tisza medrét a templom közelébe hozta, a most városunk közepén folyó patakot is annyira megdagasztotta, hogy gyalogszerrel évekig nem lehetett templomunkat megközeliteni. Ekkor a hivek a ma is meglevo fatemplomunkat (egy nagyobb faház) épitették, amelyik most 250 éves, ekkor hozták a patak baloldalára a parókiát és az iskolákat. De évek mulva ujra a kőtemplomot használták.
Az 1717-iki tatárpusztitás után, amint a tatárok felégették, a templom faalkatrészeit (tetőt, tornyot, stb.) ugy állott elhagyatva kőtemplomunk 1750-ig. Ekkor befedték, tornyot épitettek reá s a kokerités árviz pusztitotta északi oldalát is megépitették ujra. 1789. évben pedig belől tatározgatták a templomot, kimeszelve és itt ott kifestve. A plafonon ma is ez a festés van. 1791-ben már az egész templom renoválása vált szükségessé s ebből az időből való kézirat szerint azért folyamodik az egyház a vármegyei alispánhoz, hogy erdélyi református főurainktól e célra adományokat gyüjthessenek. Az engedélyt az egyház megnyerte, és a gyüjtéssel Szilágyi György atyafit bizták meg, aki oly buzgósággal végeszte munkáját, hogy az egyház jutamul ingyen temette el. A renoválás munkája: meszelés, festés, uj padok csináltatása 1794-ben fejeztetett be. Ebből az időből valók, a templomunkban ma is használt padok. Később 1820. és 1829. esztendőben nagy földrengés tettle szükségessé, hogy a megrepdezett falak kijavittassanak. 1828-ban a templom északi oldalán kart épittetett az egyház s a következő évben kisebb javitásokat csináltatott rajta, pedig már a torony, a teto is javitást kivant.
Látván ezt egyházunk kiváló pásztora Géressy László, több éven át folytonosan sürgette a templom renoválás munkáját. Végre is 1859, évben elfogadta ugy a tanács, mint a közgyülés a Géressy fele renoválási tervezetet, sot kőtorony épitését határozták el. De a terv, csak terv maradt, mindössze kifltozták a tetőt és a tornyot, de már a kőtoronyból semmi nem lett s idővel az épitésre hordott kövek is elporladtak. Jóval később 1867-ben asindelyeztették és meszeltették a templomot s ekkor egészen és örökre bemeszeltették a templomunk falain levő nagyon régi, értékes bibliani képeket, amely Adám és Éva bunesétetől kezdve a biblia nevezetesebb történeteit abrázolták Jézus menybemeneteléig. 1880-ban az orgona körüli részt festették ki. Ugyanezen évben csináltatták a mai szószéket, addig a vele szemben levő oldalon és helyen volt a szószék. 1888 augusztus havában messze vidéken hires, sugár fatoryunkat egy erős zivatar ledöntötte. Az egyház ekkor elhatározta, hogy kőből épitteti meg ujtornyát, de anyagi ereje nem volt az épitéshez s a hozzá hordott köveket lassanként eladogatták és a torony helyét a tetőn egy fakupolával befedték. Ujabban 1912-ben meszeltette ki az egyház templomunkat és akkor épült a nyugati oldalon az uj házasok karja Lőrincz János atyánkfia kegyes adománya segitségével. Ekkor vágatott az egyház a templom gót stilusától egészen elütő ablakot a déli oldalon javitották a padlót is, de olyan elővigyázás nélkül, hogy a nedves homokkal a rothasztó gomba csiráját is behurcolták. 1914-ben ez a rothasztó penész gomba ellepte a legénykar alatti és szószék körüli részeket és csak költséges, igen sok gondot okozó munkával sikerült ezt kiirtani bebetonozva a fertőzött részeket az alapos tisztogatás után. Ilyen alakjával volt templomunk az 1923. évi renoválás előtt.
This local web page search is powered by a remote engine at FreeFind.Com
  This Old World Hungary Ring site is owned byAz Óvilági Magyarország Gyürü Tulajdonosa Old World Hungary Webring. Want to join the Old World Hungary Ring? Csatlakozz a Óvilági Magyarország Web Gyürühez! |
|---|
|
[Skip Prev-Előző kihagy] [Prev-Előző] [Next-Következő] [Random-Véletlen] [action=Skip Next-Következő kihagy] [Next-5-Következő] [List Sites .. Lista] |
![[ron.gif]](ron.gif)
