|
Kivonat:
A Viski Református Egyház Története
Kivonat: A Viski Református Egyház Története
Peleskey Sandor szerző 1925
Egyházunknak jelenben két temploma van: egy kőből épült hattalmas templom és egy fából épült kisebb. Kőtemplomunk V. István magyar király idejében épült az 1270-es években. Mégyénk történelmi adatai szerint e mi templomunk volt az első templom vármegyénk területén. És mert V. István király korában amikor az erdo és bánya mivelés fokozatosan emelkedett, épitik e területén az első iskolákat és templomokat, lehet a fenti adatra tenni templomunk épitési idejét. Visk és környéke a XIII század hetedik évtizedeiben e század végéig királyi birtok volt, amit mutat eredeti elevezése is; Visk korona város. Ebből bizonyos, hogy a magyar király épittette szép számban itt lakó jobbágyai részére templomunkat, mely nagyságával bizonyitja, hogu Visknek már abban az időben nagy számu lakossága volt. A templom mint ma is latható és tartós állandósága is mutatja, forró mésszel ragaztott kőből épült és pedig remekbe épitett gót styben.
A közel 700-évvel ezelőtt épült ez ősi templomunk nem csak mint Isten tisztelétre-szolgáló szent hely, hanem mint sok történelmi eseménynek szintere is, __ Visk történlmenek mindig központja volt. A régi kor háboruiban ide menekült a város lakossága, mert a templom több mint egy méter széles kőfalával és ugyanolyan vastag kőkeritésével jó rejtek helyül szolgált a lakosságnak. A tatár, lengyel, kuruc-labanc háboruk idején a templom fa epitményeit többször leégették, az oda menekült lakosságot az ellenség nagy részben felkoncolta. Pontos leirását csak a tatár kegyetlenkedesnek birjuk, mely szerint a tatárok mégyénken keresztül mentek Nándorfehévárra (ma Szerbia fővárosa és Belgrádnak hivják) , hogy segitsenek a magyarok által szorongatott töröknek, ki Nándorfehérvárt régen elfoglalta tőlünk. De a magyarok hamarabb győzelmet arattak a török felett, mint a tatárok odo értek volma, S egy magyar csapat hirtelen a tatárok ellen jött és városunk határában erről a csatáról ma is Hadimező - nek nevezett dülőben szétverte a tatár sereget. A tatárok városunkon menekültek keresztül s volt annyi idejük, hogy a templomba rejtőzött hivek egy részét felkoncolták és a templomot felgyujtották. Ez az 1717-ben, augustus végén történt szomoru esemény olyan vérengző, és életet oltó, kárt okozó volt, hogy száz év mulva is szörnyüködés -sel ir róla egyházi jegyzőkönyvünk.
1643-ban pedig az történt templomunkban, hogy II. Rákóczt György erdélyi fejedlemnek a város által meghatározott számu katonát kellett adni, de a kijelölt ifjak nem mentek el pontos időben a szolgálatra. A városi tanács nem tudván mit cselekedni, a templomban fogatta el, Istentisztelet idején az ifjakat. Ezért a városi tanács az egyházi vizitacio által megdorgáltatott és megbüntettett, hogy soba ilyen, szentségtörést ne csináljon.
1657-ben nagy esemény történt Visken. Itt táborozott a viski határban II. Rákóczy György erdélyi fejedelm 24,000 magyar vitézzel. IX. Károly svéd király ugyanis Lengyelország felosztását tervezte és pedig a magyarok segitségével. Ez a segitő hadsereg táborozott itt Visken hosszabb ideig, várva a téli fagyot, amikor a máramarosi havasokon könnyüszerrel át mehet Lengyelországba. A táborozás alatt a fejedelem városunkban 1657. január 17-én, a külföldi uralkodók, illetve kőveteik részvételével országgyülést is tartott, amely országgyülést megelőző Istentisztelet ami öreg templomunkban volt.
Templomunk padlója alatt sirboltok vannak, régi lekipáztoraikat, tanitóikat temették ide a hivek. Nevét egynek tudjuk 1713-ból, ekkor temették ide Dézsi György rektorunkat, kinek sirköve a templom kerités déli oldalában van.
1675-ben, ma szinte ejképzelhetetlen nagy áradása, volt a Tisza folyónak, mely annyira elöntötte a várost, hogy ugy szólván csak a nagy templomunk maradt meg belőle, de hatalmas kőkeritését északfelől ennek is elsodorta. Mennyire el pusztult a virágzó város elképzelhető abból, hogy e templomunk ez árviz előtt a város közepén volt, s ma a szélén van, mert a pusztult házak helyére nem mertek a lakosok épiteni. Ez az árivizz a Tisza medrét a templom közelébe hozta, a most városunk közepén folyó patakot is annyira megdagasztotta, hogy gyalogszerrel évekig nem lehetett templomunkat megközeliteni. Ekkor a hivek a ma is meglevo fatemplomunkat (egy nagyobb faház) épitették, amelyik most 250 éves, ekkor hozták a patak baloldalára a parókiát és az iskolákat. De évek mulva ujra a kőtemplomot használták.
Az 1717-iki tatárpusztitás után, amint a tatárok felégették, a templom faalkatrészeit (tetőt, tornyot, stb.) ugy állott elhagyatva kőtemplomunk 1750-ig. Ekkor befedték, tornyot épitettek reá s a kokerités árviz pusztitotta északi oldalát is megépitették ujra. 1789. évben pedig belől tatározgatták a templomot, kimeszelve és itt ott kifestve. A plafonon ma is ez a festés van. 1791-ben már az egész templom renoválása vált szükségessé s ebből az időből való kézirat szerint azért folyamodik az egyház a vármegyei alispánhoz, hogy erdélyi református főurainktól e célra adományokat gyüjthessenek. Az engedélyt az egyház megnyerte, és a gyüjtéssel Szilágyi György atyafit bizták meg, aki oly buzgósággal végeszte munkáját, hogy az egyház jutamul ingyen temette el. A renoválás munkája: meszelés, festés, uj padok csináltatása 1794-ben fejeztetett be. Ebből az időből valók, a templomunkban ma is használt padok. Később 1820. és 1829. esztendőben nagy földrengés tettle szükségessé, hogy a megrepdezett falak kijavittassanak. 1828-ban a templom északi oldalán kart épittetett az egyház s a következő évben kisebb javitásokat csináltatott rajta, pedig már a torony, a teto is javitást kivant.
Látván ezt egyházunk kiváló pásztora Géressy László, több éven át folytonosan sürgette a templom renoválás munkáját. Végre is 1859, évben elfogadta ugy a tanács, mint a közgyülés a Géressy fele renoválási tervezetet, sot kőtorony épitését határozták el. De a terv, csak terv maradt, mindössze kifltozták a tetőt és a tornyot, de már a kőtoronyból semmi nem lett s idővel az épitésre hordott kövek is elporladtak. Jóval később 1867-ben asindelyeztették és meszeltették a templomot s ekkor egészen és örökre bemeszeltették a templomunk falain levő nagyon régi, értékes bibliani képeket, amely Adám és Éva bunesétetől kezdve a biblia nevezetesebb történeteit abrázolták Jézus menybemeneteléig. 1880-ban az orgona körüli részt festették ki. Ugyanezen évben csináltatták a mai szószéket, addig a vele szemben levő oldalon és helyen volt a szószék. 1888 augusztus havában messze vidéken hires, sugár fatoryunkat egy erős zivatar ledöntötte. Az egyház ekkor elhatározta, hogy kőből épitteti meg ujtornyát, de anyagi ereje nem volt az épitéshez s a hozzá hordott köveket lassanként eladogatták és a torony helyét a tetőn egy fakupolával befedték. Ujabban 1912-ben meszeltette ki az egyház templomunkat és akkor épült a nyugati oldalon az uj házasok karja Lőrincz János atyánkfia kegyes adománya segitségével. Ekkor vágatott az egyház a templom gót stilusától egészen elütő ablakot a déli oldalon javitották a padlót is, de olyan elővigyázás nélkül, hogy a nedves homokkal a rothasztó gomba csiráját is behurcolták. 1914-ben ez a rothasztó penész gomba ellepte a legénykar alatti és szószék körüli részeket és csak költséges, igen sok gondot okozó munkával sikerült ezt kiirtani bebetonozva a fertőzött részeket az alapos tisztogatás után. Ilyen alakjával volt templomunk az 1923. évi renoválás előtt.
This local web page search is powered by a remote engine at FreeFind.Com
This Old World Hungary Ring site is owned by Az Óvilági Magyarország Gyürü Tulajdonosa Old World Hungary Webring. Want to join the Old World Hungary Ring? Csatlakozz a Óvilági Magyarország Web Gyürühez! |
---|
[Skip Prev-Előző kihagy] [Prev-Előző] [Next-Következő] [Random-Véletlen] [action=Skip Next-Következő kihagy] [Next-5-Következő] [List Sites .. Lista] |